A nagy egyházi ünnepek sorában karácsony, nagypéntek, húsvét mellett szerényen húzódik meg pünkösd ünnepe. Nincs körülötte felhajtás, a népszokások egy-egy vidéken még valamelyest élnek, de különösebb jelentőséget nem tulajdonít neki az emberek többsége. Van ennek jó oldala is: a fogyasztói szemlélet kevéssé környékezte meg ezt az ünnepet, így talán lényege is tisztábban látszódik. Illetve látszódhatna, ha tudnánk, miről is szól ez az ünnep. Tapasztalom, nem csak az egyháztól, Istentől távolabb lévő ember nem tud mit kezdeni vele, hanem gyakran még a keresztyén gyülekezetek tagjait is kihívás elé állítja ez az ünnep. No, de induljunk egy kicsit távolabbról, egész pontosan néhány olyan jelenségtől, amit mindannyian tapasztalunk.
– Lépten-nyomon megéljük, hogy elbeszélünk egymás mellett. Családi, munkahelyi konfliktusaink jelentős része abból ered, hogy félreértjük egymást. Egy nyelvet beszélünk és mégse! Más szokások, gyökerek, másféle gondolkodás áll mögöttünk. Gyakran megesik, jónak szánt szavainkat félreértik, kiforgatják. Mások szavaival meg mi bánunk ugyanígy. Tehát van először is egy kommunikációs probléma a mindennapjainkban.
– Tapasztaljuk azt is, hogy a lelkünk néha kiüresedik. Közhelyszerű, de igaz. Teendők, feladatok, rohanás határozza meg mindennapjainkat. Történnek embert próbáló események, betelik a pohár, elegünk lesz. Aztán – mivel muszáj – megyünk tovább. Vagy összerakjuk a lelkünket, vagy nem. De ahogy egy testi baj, betegség megoldását nem lehet következmények nélkül halogatni, úgy nem lehet a végtelenségig kizsigerelni lelkünket sem. Érzi ezt sok ember. És bár lelket erősíthet, gazdagíthat a munka, család, kapcsolatok, mindezek gyakran forrásai is lehetnek a lélek kiüresedésének. Vannak, akik felismerik a lelki megújulás szükségességét és ennek lehetőségét keresik vallásban, pszichológiában. A felismert lélek-űr már a gyógyulás, épülés első lépése.
Mi köze van e jelenségeknek pünkösd ünnepéhez?
Maga pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe, amikor a keresztyén egyház születésére is emlékezünk. Húsvét után ötven nappal van, ezért mozgó ünnep. Neve a görög „pentekoszté”, ötvenedik szóból ered. A Szentlélek eljövetelét maga Krisztus jövendölte meg. A Szentlélek Isten Lelke, a Szentháromság harmadik személye. Isten, aki az emberben lakhat. Ez így talán meglehetősen elméleti módon hangzik, de nézzük, milyen viszonyban áll a fentebb említett, mindannyiunk által tapasztalt jelenségekkel!
– Az ember egyedülálló a teremtett világban. A Biblia úgy írja le, hogy test és lélek. Ez azt jelenti, hogy két világ, a látható és láthatatlan határán él. Kötődik mindkettőhöz, otthon van egyikben is, másikban is. Mindannyiunknak „működik” a lelke, és hihetetlen erőket tud mozgósítani. De láttuk, éljük, ki is üresedhet! Isten úgy akarja erősíteni az embert, hogy Lelke benne lakik. Minden megtapasztalt lélek-üresedés lehetőség, hogy kérjük: Isten maga lakjon bennünk.
– Az első pünkösdön, Jézus feltámadása után ötven nappal, a Lélek eljövetelekor sokan voltak az aratási ünnepen Jeruzsálemben. Azt a csodát élték meg az emberek, hogy bár különböző nyelveken beszéltek és eltérő kultúrákból jöttek, a Szentlélek hatására mégis értették egymást, egy nyelvet beszéltek. Különös pillanat az ilyen, amikor akár csak egy emberrel is pillanatok alatt meg tudjuk érteni egymást. A Szentlélek léte, eljövetele azt jelenti, hogy egymáshoz is közelebb kerülhetünk. Olyan a Szentlélek munkája az emberek között, mint amikor rádiót, vagy tévét hangol az ember. Ha ugyanazt nézzük, hallgatjuk, akkor nem a másik készülékére, hanem az adótoronyra, vagy műholdra hangolódunk rá. Ilyen a Szentlélek: egymáshoz hangolja az életünket. Végtelen nagy szükségünk van erre!
– Harmadszor pedig, a Szentlélek segít, hogy igaz, tisztességes, egyenes életet éljünk. Látjuk társadalmunk és a többi ember vétkét, erkölcstelen tetteit. Ha őszinték akarunk lenni, azt is tudjuk, mi sem felelünk meg mindenben még az általunk támasztott erkölcsi mércének sem. Azokat az előírásokat tudjuk leginkább megtartani, amivel azonosulni tudunk, ami belülről ered és dolgozik bennünk. Van, hogy az erkölcsi rend, vagy épp Isten törvénye külső rend csupán az életünkben. A Szentlélek munkája éppen az, hogy ezt belső törvénnyé, meggyőződéssé teheti. Ebben látható, hogy Isten nemcsak elvárásokat fogalmaz meg, hanem ha kérjük, segítséget ad, hogy megtarthassuk parancsolatait, a jónak megismert erkölcsi rendet.
Pünkösd üzenetét kevéssé tudjuk és értjük, mint a többi nagy ünnepét. Lelki kiüresedésben, egymás közötti félreértésekben, vagy akkor, amikor nem tudjuk megtartani az erkölcsi törvényt, jusson eszünkbe: Isten Lelkére van szükségünk. Arra, aki eljött az első pünkösdön és eljön mindenki életébe, aki kész elfogadni Isten segítségét.