Sokakat érintő kérdés lehet, ezért röviden foglalkozzunk azzal, hogy az új polgári Törvénykönyv több ponton újraszabályozta az öröklési jog néhány kérdéskörét, melyek röviden összefoglalva az alábbiak:

Aki végrendelet nélkül 2014. március 15. napja után hal meg, arra illetve örököseire már az új Polgári Törvénykönyv öröklési szabályai vonatkoznak. Aki végrendelkezett, ez esetben a végrendelet kelte számít, tehát ha az 2014. március 15. napja előtt keltezett, akkor a régi Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak az öröklésre, ha 2014. március 15-e után kelt a végrendelet, akkor az új Polgári Törvénykönyv.

A túlélő házastárs jogának változása

Az új szabályozás szerint az elhunyt örökhagyót túlélő házastárs – amennyiben az örökhagyónak van leszármazója, így gyermeke vagy unokája – a korábbitól eltérőn most már csak az elhunyttal közösen használt ingatlan és annak berendezési tárgyai haszonélvezeti jogát örökli meg. Így az elhunyt örökhagyó gyermekei a túlélő házastárs által megörökölt ingatlanon és berendezési tárgyakon kívül a többi ingatlant és ingóságot – például nyaraló, bankbetét, gépjármű, üzlet – már haszonélvezeti jogtól mentesen öröklik.

Amennyiben a közösen használt lakáson kívül van más vagyontárgy, így másik lakás vagy ház, nyaraló, gépjármú, bankbetét, abból a túlélő házastárs csupán egy gyermekrésznyit örököl, tehát ha két gyermeke van az elhunytnak, akkor minden, a közösen használt ingatlanon felüli vagyontárgynak az egyharmad részét örökli meg az özvegy. A fenti kötelező szabályozás ellenére az özvegy és a leszármazók egyező akarattal a közjegyző előtt továbbra is köthetnek olyan egyezséget, hogy mindent a leszármazók örökölnek és mindennek a haszonélvezetét továbbra is örökli a túlélő házastárs.

Fontos változás a korábbihoz képest, hogy az özvegy új házasságkötése nem szünteti meg a már megszerzett özvegyi jogát.

Örökölhet a szülő is

Ha az örökhagyó fiatalon halt meg és nincsenek gyermekek vagy unokák az elhunyt után, új szabály, hogy az özvegyen kívül az elhunyt szülei is örökölnek és nem haszonélvezeti jogot kapnak, hanem tulajdonjogot. Tehát ha az elhunytnak volt felesége, de nem volt még közös gyermek és az elhunyt szülei is élnek, az elhunyttal közös lakás és berendezési tárgyak haszonélvezetét az özvegy örökli, de az ezen felüli vagyontárgyak mindegyikét az özvegy és a szülők egyenlő arányban öröklik.

Változatlan szabályozás, de szükséges megemlíteni, hogy az örökös nemcsak a vagyont, de a vagyont terhelő tartozást is megörökli. Ha tehát az örökölt ingatlant jelzálogjog terheli, azt és annak fizetési kötelezettségét is megörökli, ez alól csupán akkor mentesül, ha még az örökhagyó életében lemond az öröklésről vagy halálát követően közjegyző előtt visszautasítja az örökséget, ez esetben sem a vagyont, sem a tartozást nem örökli meg.

Változás a végintézkedésben

Változtak a végintézkedés szabályai is annyiban, hogy több személy közös okiratban továbbra sem tehet végrendeletet, kivéve ha férj-feleség, mert most már ők végintézkedhetnek közös végrendeletben. Az új Ptk. szerint a végrendeletet a korábbiakhoz képest nem korlátlan ideig, hanem az örökség megnyíltától számított 5 éven belül lehet megtámadni, ezt követően az igény érvényesítése elévül. Könnyítés, hogy elegendő a végrendelet keltének feltüntetése, a hely feltüntetése most már nem érvényességi kellék, bár továbbra sem baj, ha az okiratból kiderül a készítésének helye.

Változás a kötelesrészben

Változtak a kötelesrészre vonatkozó szabályok is. Amennyiben van érvényes végrendelet, amelyben nem a törvényes örököst nevezte meg az örökhagyó, akkor beszélünk a törvényes örökösre jogosultak részéről kötelesrészről. Ennek mértéke a korábbi törvényes örökrész fele helyett már kevesebb, annak egyharmada. Ha az örökhagyó a halála előtti 10 évben elajándékozott egy vagyontárgyat és van törvényes örökös, ezt a vagyontárgyat a kötelesrész alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni, oda be kell számítani. A korábbi szabályozás szerint a 15 éven belüli adományokat kellett figyelembe venni.

A kitagadási okok is bővültek, így akkor is megfoszthatja köteles részétől a törvényes örököst az örökhagyó, ha őt az örökös súlyos nélkülözéseknek tette ki, nem tartott vele évtizedekig kapcsolatot, azaz az öröklésre érdemtelen vagy ha bűncselekményt követett el. Öröklési szerződéssel azonban nem lehet egyik napról a másikra, csak úgy „kiforgatni” valakit az örökségéből, a köteles rész érvényesítésére két évig van lehetőség. 

Több szempontból felértékelődik az előrelátás és a végrendelet szerepe. Házastársak esetében nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha rendelkeznek lejegyzett végakarattal. Van egy téves elképzelés ezzel kapcsolatban, ami szerint 15 év után az élettársak automatikusan örökölnek egymás után, de ez eddig sem volt így és az új Ptk.-ban sincs szó róla.

A végrendelkezésnek jelenleg még nincs kultúrája hazánkban. Tavaly Magyarországon több mint 120 ezer haláleset történt, de csak a hagyatéki ügyek alig tíz százalékában szerepelt végrendelet, vagyis kevesebb, mint tízezren közölték hivatalosan a végakaratukat, ez pedig jóval kisebb, mint a 30 százaléknál magasabb európai átlag. Az új Ptk. életbelépésével új végrendeleti formák is bekerülnek a magyar jogrendbe, olyanok, amikre eddig nem volt példa. Végrendeletet nem csak közjegyző, de ügyvéd is készíthet és jogi segítő nélkül, otthon is meg lehet írni. Érdemes azonban tudni, hogy a Ptk. alaki követelményeket is rögzít, aminek ha nem felel meg az irat, érvénytelenné válik. A haláleset után, amikor a hagyatéki tárgyaláson ez kiderül, értelemszerűen nem javítható vagy módosítható.