A szokásos szeszélyes hónap, az április helyett az idén inkább május volt a változatosság megtestesítője. Az időjárás gyakran a kedves mosolygós, melengető, máskor zord, az élővilágot sem dédelgető arcát fordította felénk. Kiskertjeinkben, házunk táján néha még az alapvető munkák elvégzését sem tehettük meg: vagy a szárazság, vagy a szél, vagy a hirtelen, de mégsem elegendő lezúduló csapadék miatt, és az átlaghőmérsékletek sem alakultak mindig kedvünkre.
A fagyosszentek megkíméltek bennünket, az alacsony hőmérsékletek inkább csak a növények fejlődési ütemét lassították. Katonatelepen kicsit másképpen alakult az időjárás, mint az ország más vidékein, de néha még a közvetlen földrajzi környezetünktől is eltérően (gondoljunk csak arra, hogy sokszor a város belsejében is merőben más viszonyokat tapasztalhattunk!). A Kutató Intézetnél elhelyezett időjárási automata mérési adatai szerint elmondható, hogy a sokéves átlaghoz viszonyítva a középhőmérséklet 1-2 fokkal alacsonyabb volt, míg csapadék csak 5 napon haladta meg az 5 mm átlagot.
Kissé későn (talán lapunk megjelenéséhez képest túlkésőn) szerezhettek tudomást a Katonatelepi kertbarátok, tulajdonosok arról a vetélkedőről, amit az „Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület” hirdetett meg a „Legszebb Konyhakertek” címmel, de talán még nem késő benevezni, hiszen változatos méretű és rendeltetésű kertek versenghetnek a nemes cél és a győzelem eléréséért. Hogy a következő ilyen vetélkedőre időben fel lehessen készülni, de már idén is szemet gyönyörködtető „kertműveket” alkothassunk, meg szeretném ismertetni a kedves olvasókat egy, az utóbbi 20-30 évben nemesített kitűnő és gyönyörű begónia fajtával, a sárkány begóniával (Begonia Hybrida Dragon Wing’).
Sárkány szárny begónia
A begóniák ismert és kedvelt balkonnövények, melyek pompás virágokkal ajándékozzák meg tulajdonosukat nyaranta. Egyik legkülönlegesebb fajtájuk a sárkányszárny begónia, mely teljes pompájában valódi tűzokádó sárkányt idéz. Ez a fajta tavasztól egészen őszig virágok tömkelegét ontja, méretes levelekkel és virágokkal rendelkezik – melyek úgy helyezkednek el a növény szárain, mint a sárkányszárnyak. A fényes levelek színe alapvetően sötétzöld, ám minél több fényt kap a növény, előbbiek annál vörösesebb árnyalatot vesznek fel. A sárkányszárny begónia virágai is különlegesek: a levelekhez hasonlóan hatalmasak, fajtától függően vörösek vagy rózsaszínek. Ez a típus kifejezetten ajánlott lustább növénykedvelőknek, az elhervadt virágokat ugyanis nem kell ennél a begóniánál levágni: virágait egyszerűen elhullajtja, ezért a növény mindig rendezett benyomást kelt. Nálam évek óta központi helyet foglalnak el a kertben (lásd az 1. fotón, tavaly nyárról), akár balkonnövényként, akár ámpolnás, függő elrendezésben, kiegészítve futó, fehér virágú dísznövényekkel (pld. törpe lobélia). Jól bírja a meleget, de a tűző naptól óvni kell, a leveleket ugyanis az erős napfény könnyen megperzseli. Az öntözés tekintetében igénytelen: a rövidebb száraz időszak egyáltalán nem árt neki. Tartása a muskátliéhoz hasonló, ahogy tápanyagigénye is: hetente, kéthetente elég egy keveset adni neki.
FŐBB JÚNIUSI TEENDŐK:
Június általában a másodvetések hónapja, a korán vetett zöldségek (borsó, saláta, zöldhagymát, hónapos retek) lassan felszedésre kerültek, helyükre más növények ültethetők, hogy a területet jobban kihasználhassuk.
Fontos szempont, hogy a másodvetésnek ne legyen a lekerült növényekkel azonos kártevője, kórokozója az újra hasznosított veteményes területen, mert így igen sok bosszúságtól, növényvédelmi kezeléstől kímélhetjük meg magunkat. Célszerű fellapozni valamelyik kertbarát könyvet, vagy weboldalt, hogy elkerüljük ezt a hibát. Júniusban vethetünk még babot, csemegekukoricát, de sárgarépát, petrezselymet is, vagy új-zélandi spenótot, esetleg cukkinit, patisszont, de még spárgatökkel is sikerrel próbálkozhatunk. Néhány melegigényes zöldségnövény palántázásával sem késtünk el még júniusban, így pótolhatjuk a paprika és paradicsom palántákat.
A korai cseresznye már leérett, de hó végére a ropogós kései fajtákat is leszüretelhettük, utána érdemes a fa alatt elhullott gyümölcsöket is összeszedni, hogy a kórokozóknak ne adjunk alkalmat a jó telelésre. A fákon maradt ún. „múmiákat” is szedjük le hasonló okból. Akinek meggyfája van, ugyanezt tegye a fa körül.
Fontos szót ejteni a gyümölcsritkításról is. Kajszi-, őszibarackfákon egyes években sok virágból lesz gyümölcs. Ha elmulasztjuk ezt a munkát, bizony sok apró termésre számíthatunk, nem is említve a fajtára jellemző íz és zamatanyagok hiányát. Hasonlóan járjunk el az alma és körte esetében is, hogy szép, méretes gyümölcsöket nevelhessenek a fáink.
Virágzó díszfák között leggyakoribb az orgona, ami már májusban el is virágzott. Az anyák napja után fán maradt elvirágzott ágakat pedig nyessük le, hogy jövőre is sok illatos virágot hozzon.
Hasonlóan járjunk el a virágos kertben is. Vágjuk le az elvirágzott rózsákat, de az óriás krizantémot, vagy ismertebb nevén a margitvirágot – ez a szép virág már júniusban nyílik – és a dísz szarkalábat vágjuk vissza a talajtól mintegy tíz centiméteres szárat hagyva, hogy ezzel is serkentsük az őszi másodvirágzásra. És ne feledkezzünk meg ilyenkor a tápoldatos öntözésükről sem.
A növényvédelem legaktívabb hetei következnek júniustól: a rovar és gombakártevőktől kezdve a gyomokig, sok mindenre oda kell figyelni és megvédeni növényeinket, néha még házunk belső tereit is.
Amennyiben júniusban száraz, meleg időjárás lesz, kedvezni fog az atkák és a tripszek szaporodásának. A közönséges takácsatka először az üvegházakban, fóliasátrakban szokott megjelenni, majd a kinti kultúrákban. Leggyakrabban a babon, paprikán, szamócán fordul elő, de a dísz- és gyógynövényeken, bokrokon, fákon is; gazdanövényeinek száma több mint 280.
A gyümölcsfákon a piros gyümölcsfa-takácsatka gyakori: a nálunk termesztett gyümölcsfák mindegyikén károsít. Jellemző rá, hogy finom, pókhálószerű hálót sző (ezért hívják takácsatkának). Jelenlétét is ez árulja el a leghamarabb, de szabad szemmel is látható, kézi nagyítóval pedig a gyengébb szeműek is megfigyelhetik. A növényeken olyan tüneteket okoz, mintha vízhiányuk volna. Az esőztető öntözés megritkítja őket, s a növények felüdülnek, ezért a kertészkedők vízhiányra gondolnak, és gyakrabban öntöznek.
A levélatkák is elszaporodnak a gyümölcsfákon. Ezek nagyon kicsik, kézi nagyítóval sem láthatók, de az általuk okozott tünetek alapján biztosak lehetünk jelenlétükben. A felnőtt egyedek áttelelnek, bár hideg télen sok elpusztul közülük. Idén az átlagosnál gyorsabb és korábbi elszaporodásuk várható, mivel a tél enyhe volt. Szívogatásuk folytán az alma- és körtefákon a fiatal, felső levelek kanalasodnak, és barnás árnyalatúak lesznek. A csonthéjasokon, őszibarackon, szilván ólomfényűek lesznek a levelek, a szilvafák fiatal hajtásai elsöprűsödnek. A nyári hónapokban az orgonabokrokon is gyakran károsítanak, a levelek fakóvá, ólomszínűvé válnak és kanalasodnak.
A zöldségféléken szintén károsítanak a levélatkák, a széles atka többféle zöldségen is – a paprikán, paradicsomon a levelek csavarodnak, a gyümölcsök parásodnak. Csak a paradicsomon károsít a paradicsomlevél-atka. A száron, levélnyélen rozsdabarna elszíneződést okoz (ezért népiesen rozsdaatkának nevezik).
Kiskereskedelmi csomagolásban atkák ellen nálunk két vegyszer kapható. Az Apollo 50 SC a tojásokat és az első fejlődési stádiumokat irtja, ezért hatása lassabban mutatkozik. A másiknak, a Vertimec 018 EC-nek az az előnye, hogy az atkákon kívül a zöldségféléken ilyenkor gyakori tripszeket is elpusztítja.
Gombabetegségek ellen több forgalmazott vegyszerrel védekezhetünk. A peronoszpóra, varasodás, levéllyukacsosodás, burgonyavész ellen, a rózsán pedig a barna foltosság ellen használható néhány vegyszer: Acrobat MZ WG, Delan 700 WDG, Champion 50 WP, Kuprikol 50, Ridomil Gold Plus 42,5 WP, Tanos 50 WG. Cabrio Top.
Lisztharmat ellen a Thiovit Jet almára, szőlőre, eperre, petrezselyemre, sárgarépára, uborkára, tökfélékre és dísznövényekre is használható. A lisztharmat ellen alkalmazható még a Bumper 25 EC, IQ-Crystal, Kumulus WG, Topas 100 EC és a Vivando. Valamennyi hozzáférhető szakboltokban, némelyik azonban csak korlátozottan vásárolható szakvizsgával nem rendelkező felhasználók részére.
Az emberi otthonok valójában nem része a hangyák természetes élőhelyének, a kinti élővilág azonban nem képzelhető el nélkülük. Hasznos, vagy káros működésük vitatott, Időnként azonban néhány bosszantó fekete rovar besettenkedik a házba, néhány elszórt élelmiszerre, maradékra vadászva nem mindig kellemes lakótárs! A legtöbb hangyafajnak nagy kertészeti értéke van, átlevegőzik, morzsalékossá teszik, és az elsavanyodástól megóvják a talajt, ezen kívül mind humuszképzők. Kétségtelenül jobb és üdébb a növekedés mindenütt a kertben, ahol a hangyáknak fészkük van. Öreg, elvadult kertekben, ahol nem ásnak-kapálnak, a hangyáknak köszönhető a tavasszal virágzó növények gazdag burjánzása, ugyanis ezeknek a növénykéknek apró magvait a hangyák hordják szét. Ilyenek a sáfrányfélék, a hóvirág, a tüdőfű (Pulmonaria off.) és így tovább.
Az ember környezetében a legnagyobb gondot a fáraóhangya okozza, de alkalmanként a házi hangya, a kis fekete hangya és a gyepi hangya is előfordulhat. Gyümölcsfákon, díszfákon, cserjéken, rózsán, zöldségeken a hangyák intenzív masírozása levéltetvek jelenlétére utal, amelyek szívogatásukkal károsítják a növényt. A levéltetvek táplálkozásuk során cukor tartalmú mézharmatot bocsátanak ki, ami a hangyák kedvelt eledele. Jelenlétük azért nem kívánatos, mert szerepet játszhatnak a tetvek, a növényi betegségek terjesztésében.
Távol tartásukra, megsemmisítésükre számos praktika alkalmazható, például át is költöztethetjük a bolyt más helyre a kertben, lepermetezhetjük vízben erjesztett ürömmel, ragadós csapdákat állíthatunk útjukba, nyílásokba repedésekbe. A hangyák útvonalát el is lehet zárni, ha az útvonaluk elé krétával vastag vonalat rajzolunk a bejárati ajtó és az ablak elé. Ez egy leküzdhetetlen akadályt jelent, ugyanis a hangyák nem szeretik krétát, ezzel kizárhatjuk őket a házból. Sok fűszernövény elűzi a hangyákat: például páfrány, kakukkfű, boróka, turbolya, citromfű, levendula (mint a hónap fűszernövénye, részletesebben is írunk róla), de a fokhagymát sem kedvelik. Ezek megzavarják a hangyák tájékozódását és hosszú időre elhagyják a területet. Az intenzív szagok elriasztják a hangyákat: tegyünk citromhéjat, ecetet vagy fahéjat a boly bejáratához. A leghatékonyabb, de legkevésbé környezetbarát megoldás, ha valamilyen rovarölő szert csepegtetünk kockacukorra, amit a hangya bevisz a bolyba és ez elpusztítja a többi hangyát, akár a királynőt is.
