Előző lapszámunkban már-már tavaszinak éreztük és véltük Kecskemét környéke, így Katonatelep időjárását, és ezt meteorológiai adatokkal is alátámasztottuk. A márciusi időjárás átlag értékei is messze a sokéves átlagok fölött voltak, jellemzően 2-3  °C-al, a csapadék pedig az átlagos alatt maradt, sok helyen alig érte el a 2 mm-es 10 napos kumulált mennyiséget. Kedvezett az idő a gyümölcsök, szőlők metszésének, néhány korai szőlőfajtánál már meg is indult a nedvkeringés, „könnyezett” a vessző a vágások helyén. (1. fotó) Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy a szélsőségek most már napi szinten is erősödnek, és tapasztalhattunk környékünkön is mínusz 4 fokos hajnali hőmérsékletet és napközben ez plusz 13 fokig emelkedett. A bátrabb gazdák már február végén elvetették a korai borsót, de ahol nincs kellő takarásban a veteményünk, könnyen fagykárt szenvedhetett, és még szenvedhet is.

Az egynyári dísznövények kiültetésével érdemes még várni legalább április közepéig, mert bár a kertünket szeretnénk mihamarabb színesnek látni, kellemetlen meglepetés érhet bennünket akár egy fagyosabb éjszaka után is. Átteleltetett dísznövényeink, cserjéink közül a leander kibírja a mínusz 4-5 fokos lehűlést is, így ezeket már április elején nyugodtan a kertbe kihelyezhetjük, nem lefelejtve azonban, hogy még jöhetnek fagyos éjszakák (fagyosszentek és Orbán napja), addig azonban már kellően megerősödött növényekkel rendelkezhetünk. Április hónapban már kisebb a valószínűsége a nagyon hideg éjszakáknak, vagyis most már elkezdhetjük a korai vetemények szabadföldi ültetését, palántázását az adott növénynek megfelelő időpontokban. A korai vetésű zöldségfélék, virágok, esetében a talajban lévő kártevőket is el kell pusztítani. Ellenük a vetés után 10 m-enként 2 dkg Basudin 5 G granulátumot szórjunk el. A szert – kiszórása után – alaposan öntözzük bele a talajba.
A gyümölcsösökben, szőlőkben a metszést be kell fejezni, és okvetlenül el kell végezni a lemosó permetezést, mert az előrejelzések szerint, az enyhe tél miatt, komoly lisztharmat és atkafertőzésre kell számítani. A kajszi és őszibarackfák metszésére a legmegfelelőbb időszak a rügyfakadás és a virágzás közötti időszak. Az egyéb csonthéjas gyümölcsfákat – mint például a cseresznyéket és a meggyfákat -, még a virágzás előtt kell védeni a tavaszi kártevőktől Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a metszéskor keletkező nyesedékek elvileg felhasználhatók komposztálásra, de ne kerüljön felhasználásra olyan levél, maradék, ágdarab, gyümölcsmaradék, ami fertőzött volt. Különösen monília esetén hordozhat ez nagy veszélyt a következő évi termésre. Akik tavaszi szőlőtelepítést terveztek, most kell előkészíteni az ültetést, elsőként a szaporítóanyag beszerzésével, megrendelésével, majd a telepítés kivitelezéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzésével. Ezekről lentebb egy rövid összefoglalót adunk.
Most van az ideje az újborok állapot ellenőrzésének is. Azok a boros gazdák, akik már kétszer fejtették boraikat is ellenőrizzék, mennyire tisztult le a boruk, milyen alj keletkezett a tárolás alatt, és szükség esetén végezzenek egy tisztító és stabilizáló derítést. Legtöbb esetben egy bentonitos, vagy egy kovaszól (vagy csersav)-zselatinos, esetleg kombinált derítést. Az ehhez szükséges szerek a gazdaboltokban hozzáférhetőek. Ellenőrizzék, hogy a téli (igaz nem túl erős) lehűlés a pincében nem okozott-e nagyobb mértékű borkő kiválást, amiről a tételt le kell fejteni, majd a kéndioxid szint ellenőrzése után újrakénezni. Mind a derítéshez (próbaderítés), mind a kénezéshez előzetes vizsgálat szükséges, amiben a NAIK Katonatelepi Kutató Intézet Pincéjénél segítséget nyújtanak, szaktanácsot adnak.
TAVASZI SZŐLŐTELEPÍTÉS
Először el kell dönteni, hogy mit szeretnénk telepíteni: sima dugványt, gyökeres dugványt vagy oltványt? A felsorolás sorrendjében egyre jobb minőségű növényt várhatunk, viszont, ha vásároljuk a szaporítóanyagot, egyre drágábban jutunk hozzá. Ha magunk szeretnénk szaporítóanyagot egyszerűen előállítani, a sima dugvány egy szőlővessződarab, amit levágunk az általunk megfelelőnek tartott tőről, és elültetjük. Ha jól csináltuk, akkor valószínűleg meggyökeresedik, és 2-3 hónapon belül növekedésnek indul. Ezt azonban még ősszel kell megtenni és megfelelő körülmények között átteleltetni. Ezek saját gyökerükön élnek.
Az oltványnál az alany adja a gyökeret, a nemes rész majd a hajtásokat, lombot, termést. Az oltvány telepítése azért előnyös, mert annak a gyökere, azaz az alany úgy lett kiválasztva, hogy a talajjal kapcsolatban igénytelen, így jól tudja táplálni a ráoltott nemes részt, ami majd a gyümölcsöt szolgáltatja nekünk. Homokos talajokon, így Katonatelepen is, lehet gyökeres dugvánnyal telepíteni, ezt nem fogja a filoxéra tönkretenni. Konténeres szaporítóanyaggal az év bármelyik időszakában lehet telepíteni, ez azonban a legdrágább, de a leghamarabb fejlődik és ad termést.

A 2. ábrán megtekinthető az oltvánnyal történő telepítés. Az oltványokat az oltásforradás alatt 2-3 cm-re ültetjük be, ami történhet ásóval, ez esetben a gyökeréből annyit vágunk le (kb.4-5 cm-re), hogy amikor az ültető gödörben (kb.40x40x60 cm) legyező alakban szétterítjük, akkor a gyökerek ne álljanak visszafelé. Fontos, hogy az oltványok légmentesen legyenek elültetve. Az ültető gödör aljára tehetünk trágyát, ez közvetlenül nem érintkezhet a gyökérzettel. Bő vízzel belocsoljuk (iszapolás), majd az oltványokat porhanyós földdel felkupacoljuk (csirkézés), főleg télen nagyon fontos a fagyveszély miatt, de a tavaszon elültetett oltványokat is mindenképpen javasolt becsirkézni. Az őszi telepítésnél a vesszőket nem kell visszavágni, csak tavasszal (egyik vesszőt 2 rügyre), de akkor fontos újra betakarni porhanyós földdel az esetleges tavaszi fagyok miatt. ( www.abaszolo.hu). A szőlő nevelésének további lépéseit későbbi lapszámainkban folytatjuk.
A HÓNAP FŰSZER-(ÉS GYÓGY) NÖVÉNYE:
A MEDVEHAGYMA
Már március közepe óta megjelent a piacokon és az éttermekben is az utóbbi évek egyik divatos fűszernövénye, a medvehagyma (Allium ursinum). Egy időben védett növénynek számított, az erdős területen található, vadon termő, fokhagymaízű fűszernövény. Előfordulási helyein szőnyegként teríti be az erdők alját. Virágzáskor már csak gyönyörködni jó benne. Felhasználása gyakorlatilag azonos a fokhagymáéval, de lágyabb íz világot képvisel. Levesek, mártások, töltelékek, halételek könnyű fűszere. A gyöngyvirág leveleihez hasonlító levelek jól fagyaszthatók, fokhagymaillatúak. Érdekessége, hogy sószegény étrendbe, jellegzetes sós íze miatt, jól illeszthető. A nagy levelei kínálják a lehetőséget, hogy megtöltsük, mint egy szőlőlevelet. A kecsketejtermelők kecskesajtot töltenek bele és így érlelik azt. (http://terebess.hu)
Évelő növény, hosszúkás, tojásdad alakú (4-6 cm hosszú, 1-2 cm széles) hagymájával telel át. A hagyma buroklevelei fehérek. Egy tövön belül számos kisebb-nagyobb hagyma szorosan egymás mellett helyezkedik el. Növényenként többnyire két, hosszú nyelű 5-20 cm hosszú, az elliptikustól a széles lándzsásig változó alakú 2-5 cm széles tőlevél fejlődik ki, amelyek kopaszok, fényes felületűek. Szára termőhelytől függően 10-40 cm magas. (3. fotó) Ernyős virágzatában a zöldes vagy sárgásfehér virágok április-májusban nyílnak. Termése toktermés, sok 3-5 mm átmérőjű fekete maggal. Föld feletti leveleit gyűjtik. Gyógyhatását a friss növény illóolaj-tartalma (0,007%) és a flavonoid-glikozidok, C-vitamin, valamint nyomokban a prosztaglandin A, B és F jelenléte adja.
Nem tipikusan a Kecskemét környéki homokos területek növénye, mert árnyékot kedvelő, termékeny mulltalajon terjedő növény, főleg bükkösök, gyertyános tölgyesek jellemző növénye. Főként a Dunántúli-középhegységben és a Dunántúlon, a Mecsek lankáin tömeges állományokban található. Ennek ellenére árnyékos laza szerkezetű tápanyagban gazdag talajon termeszthető Katonatelepen is. Jó magam is nevelek néhány tövet, amelyek szaporíthatók is, gondozása nem nehéz, kártevői nincsenek, öntözést ritkán igényel. Kereskedelmi forgalomban is beszerezhetők (http://www.megyeriszabolcskerteszete.hu), de „medvehagyma szőnyegre” ne számítsunk, viszont a levelek kitűnő fűszeres jelleget adnak sokféle ételnek, amibe fokhagymát is tennénk, de önmagában is levest, főzeléket, pestot lehet készíteni belőle.
Áprilisi főbb teendők:
– fejezzük be az eddig még meg nem metszett szőlők, fák és cserjék metszését,
– a lemosó permetezést sürgősen befejezni, mielőtt a kórokozók kibújnak a rügypikkelyek alól
– készítsük elő a talajt, ássuk ki az ültető gödröket a leírt módon, ha szőlőt telepítünk,
– takarjuk ki a rózsákat, metsszük vissza őket, pótoljuk az évelőket, szerves trágyát kapjanak
– már veteményezhetünk szabadföldbe korai zöldségnövényeket, palántákkal várjunk még a hónap végéig. Magról vethetők: saláta, retek, borsó, petrezselyem, zsázsa, sárgarépa, spenót. Gondoskodjunk a laza szerkezetű, tápanyagban dús ültető környezetről
– Ellenőrizzük újboraink állapotát és szükség esetén derítsünk, kénezzünk