Ahogy először hallani vélem a tavasz – minden kétséget kizáró – hírnökeinek „nyitni kék – nyitni kék” énekét, önkéntes kényszert érzek járni, bújni az erdőket, ahol számos tanya áll magányosan, düledező falakkal, amely tanyák napsütötte oldalán tavaszi virágok törnek fel a gaz közül, s ha megtalálom az első ibolyát, boldogan kiáltom, hogy itt a tavasz! Megtaláltam.
E hosszú séták alkalmat adnak az emlékezésre, a tavasz legszebb ünnepére, 1848. március 15-re, a magyar nemzet dicsőséges forradalmára, a magyarok történelmének egyik legkiemelkedőbb hőstettére, amikor együtt dobbant minden szív a szabadság iránti vágyban, s együtt feszült minden váll, mikor a forradalom által megvalósított szabadság ellen az elnyomók túlerőben lévő seregekkel támadták a magyar forradalom önkéntes katonáit, seregeit.
Történelmünk második nagy, nemzeti összefogással létrejött szabadságharca volt ez. Az elsőt Rákóczi Ferenc neve fémjelezte, míg a másodikat Kossuth, Petőfi, s számtalan kiváló hazafi, katona származástól függetlenül. Bem József, Damjanich, Perczel, Klapka, Görgey és még számos magyar tábornok, magas rangú katona jeleskedett hazaszeretetből. „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak – Hagyd örökül, ha kihunysz: A HAZA MINDEN ELŐTT” Kölcsey Ferenc. Jaj a nemzetnek, mely írott parancsokat némán olvas, s vakon engedelmeskedik. A gyávaság nem hivalkodó. Szeresd a hazát. Életünket, s vérünket!”
Magyarország népét tatárok, törökök, németek több száz évig sanyargatták, néha szanaszét hullott az ország, és a félhold, avagy Habsburg-kereszt fénylett a magyar égen. Budán pompázott a korona, ám a hatalom az Bécsben trónolt. Mohácstól Rodostóig hullott a magyar könny, a hősi vér. A hazaszeretetet számtalan hőstett formálta nemes érzelemmé, szabadságharccá. Ha az elnyomás tetteket nem tett lehetővé, úgy a szívében őrizte mindenki a hazaféltő érzelmeit s tanította azt meg gyermekeinek. A magyar ember megvédte kőből, fából épült házikóját, templomát, zászlaját, s Istenét. Mindazt, amitől magyar volt ez a nemzet. Van üzenete a forradalomnak a ma emberének is: HAZASZERETET.
Trianon után e gondolatok hazafias üzenetei a fennmaradáshoz még inkább létkérdéssé váltak e csonka Magyarországon, mely egyedüli olyan ország, amely önmagával határos körös-körül. Számos nemzet testvérünk határainkon kívül gyakran nem titkolt elnyomásban kell, hogy megőrizze az 1848-as szabadságharc legfőbb üzenetét: ”Szeresd a hazát. A haza minden előtt.” E gondolatok költözzenek most belénk, és hajtsunk most fejet a dicső múlt hősei előtt, s kapjunk erős, s igaz támaszt általuk a magyar nemzet szeretetére, Magyarország dicsőségére. Éljen 1848 örökké emlékezetünkben!
BM