Talán sokakat meglep, hogy a levendula ezúttal, mint fűszernövény kerül bemutatásra, hiszen leggyakrabban csak szépsége és illatos mivolta miatt tartják, holott mind gyógy-, mind pedig fűszernövényként is kiválóan hasznosítható.
Legismertebb faja a Lavandula angustifolia, azaz a gyakran francia levendulaként emlegetett kb. 40-50 cm magasra növő, dús bokrú évelő, melynek lila, fehér vagy éppen rózsaszínes virágaiban június végén – július elején gyönyörködhetünk. Mivel a Földközi-tenger vidékéről származik, jó szárazságtűrő növény, legjobban a meszes, középkötött talajokat kedveli, így pl. jól megél sziklakertekben, napsütésnek erősen kitett helyeken. Jellemzően jól tűri a téli fagyokat, takarni csak igazán hideg időben szükséges, egyébként nem.
Levendulát leginkább palántaként érdemes beszereznünk, hiszen magról való nevelése igen hosszadalmas folyamat, házi körülmények között gyakorta kétes eredménnyel végződik. Akinek kedve támad, inkább dugványról próbálja meg szaporítani, ehhez ún. fás szárúakhoz való gyökereztető port használjunk a leírásnak megfelelően, közegét a meggyökeresedésig tartsuk nedvesen, majd ha már kellően megerősödött, ültessük ki szabadföldbe, vagy cserépbe. Igazán szép, dús bokrot csak szabadföldben tudunk nevelni, persze akinek nincs rá lehetősége, nagyobb cserépben (igazán nagyban!), vagy virágládában is tarthatja, ekkor azonban arra ügyeljünk, hogy semmiképpen ne öntözzük túl a növényt, és mindig a méretének megfelelő nagyságú helyen tartsuk.
Hosszú, meleg nyarakon akár kétszer is virágozhat, ehhez hozzásegíthetjük, ha az első virágokat, közvetlenül az után, mikor elnyíltak, visszavágjuk egészen levelekig.
Amint azt cikkem elején említettem, fűszerként is hasznosíthatjuk ezt a rendkívül dekoratív növényt, hiszen szárított virága többek között az ún. provence-i fűszerkeverék egyik jellegzetes alapanyaga, mely remekül passzol pl. szárnyas ételekhez. Ezen kívül virágait tehetjük ízesítőként süteményekbe, de dekorációs céllal szórhatjuk akár salátákra is, továbbá készíthetünk belőle szörpöt, szirupot is. Gyógynövényként a szárított virágokból készült tea vagy gyógyfürdő – illóolajának köszönhetően, hasonlóan a jól ismert levendulás illatpárnákhoz – remek nyugtató, leginkább elalvás előtt érdemes alkalmazni. Ezen kívül ismert még emésztést javító, görcsoldó- és epeműködést fokozó hatása is, külsőleg pedig reumás panaszok enyhítésére szolgálhat.
Orosz Lenke
kertész
http://fuszernoveny.blogspot.hu
kertiviragbp@gmail.com