Történelmünk
Névadójához méltó városrész: Katonatelep
Németh László szerint az ember által teremtett minőség sehol sem mutatja föl magát olyan meggyőzően, mint Katonatelepen.
A „nemzetragasztó író” Tóth László nyomdaigazgató figyelemségének köszönhetően olvasta el Váry István dr. ügyvéd Mathiász életrajzát. Annyira föllelkesítette a "homoki bölcs" teljesítménye, hogy Nagykőrösről Kecskemétre tartva benézett az akkor már állami kezelésben lévő telepre. Igazolva látta, hogy a korosan a rónák fővárosának határába költözött, a Kecskemét és Nagykőrös közötti 30 holdat, új fajtákat előállító laboratóriummá fejlesztette.
Móricz Zsigmond azért csodálta Kecskemétet, mert szorgalmas népe, a kétkeziekkel összebújó értelmisége a semmiből valamit, az átok homokból áldás homokot teremtett.
Mondásának élő megtestesülését ismerte volna föl Katona Zsigmondban, ha találkozhattak volna.
Katona Zsigmond családjával
A sokoldalú gyógyszerész hívta Kecskemétre Mathiász Jánost, noha tudta, hogy hamarosan a Sáros vármegyében született szőlész lesz a város első számú kertészeti, gyümölcsészeti tekintélye.
Mathiász János
Saját dicsőségénél azonban fontosabbnak tartotta a köz javát.
Világéletében ilyen ember volt az eredetileg gyógyszerész képzettségű Katona Zsigmond, aki gyerekei iskoláztatása miatt települt a Fehér Körös menti Borosjenőről
Akkor sem elégedett meg a családja megélhetését biztosító gyógyszertár ügyeinek intézésével: gyógynövények termesztésével is foglalkozott. A kapitalizálódó világban fölismerte a külföldi piacok és a menedzser-szemlélet fontosságát.
Kecskemétre költözése után 5 évvel, 1872-ben megszervezte a Világos után első országos iparműtárlatot, vezette az iparos egyletet. Mindezek önmagukban fönntartották volna a nevét. Mégis megmosolyogták, amikor 1887. október 22-én, tehát 119 esztendeje 12 hold 390 négyszögöl, szinte használhatatlan rossz homokot vett Talfáján, a Keresztút mellett, a nagykőrösi vasútvonal két oldalán. Ezt a dátumot tekinthetjük Katonatelep megalapításának. Azt is tudta, csak értékes fajtáktól remélhet sikert. Sikere ugyanis vonzotta az embereket. 1891. június 1-től a személyszállító vonatok is megálltak "a keresztúti őrháznál.".
Szőlője vonzotta a látogatókat, Ferenczy Idától, Erzsébet királynő felolvasónőjétől, Jászai Mariig, Lestár Péter polgármestertől a franciák leghíresebb szőlőnemesítőjéig csodálták tudományát.
Mindez, a megközelítő teljességre nem törekvő felsorolás is indokolná Katonatelep történetének, jelenének bemutatását.
Nem csak ezért gondoltam, hogy a Városrészek sorozat első, a Hunyadivárost bemutató sikeres fogadtatása, a második (Szeleifalu, Kiskecskemét, Alsószéktó) nyomdába adás után, hogy könyvet formálok, a sorozat harmadik, reményeim szerint a korábbiaknál is több értéket feltáró Katonatelep kötet megírására.
Lassan fél évszázada kutatom múltját és használom fel az adódó alkalmakat a táj átalakításának és az átalakítóinak megismerésére. a múlt század hatvanas éveiben népművelési felügyelőként sikerült összehoznom Szabó Kálmán múzeumigazgatót és Kocsis Pált, szívesen autózott hívásomra Katonatelepre Veres Péter és Erdei Ferenc.
Kocsis Pál íróasztala és személyi igazolványa
Kérésemre írta le Kocsis Pál élete történetét, ajándékozott meg tanítómester szomszédainak, Hankovszky Zsigmondról és Mathiász Jánosról tartott előadásainak kéziratával. Fölidézte azt a szörnyű éjszakát, amikor önvédelemből vadászfegyverével a kirablását tervező szovjet katonák lövöldözésére, és a siralomházban eltöltött 46 napot.
Könyvemben nemcsak krónikaszerűen sorolom föl Katonatelep fejlődését, az új házsorok kialakulását, küzdelmét a korszerű infrastruktúráért, hanem keresem gyarapodásának okait.
Szegedi Sándor
Megemlékezem a nemcsak a környékben nagy tekintélyű pedagógusokról. Zsigmond Ferenctől, Fazekas Ferencig és a mai kollégákig.
Az első telepítőktől szinte napjainkig felsorolom az ismert szőlőtelepítőket, és természetesen méltatom Szegedi Sándor, Füri József, dr. Hajdú Edit és munkatársaik kutatásait.
Heltai Nándor